CXXXVII
Shakespeare 2006.08.05. 16:03
Te, vak bolond, Szerelem, mit csinálsz Szememmel, hogy néz, s nem látja, amit lát: Tudja, mi szép, látja, hol a varázs, S a fő-jó neki mégis fő-hamisság?
Ha túl elfogult, megrontott szemek Ott horgonyoznak, hol nyüzsög a rév, Csalfaságuk horoggá mért vered, Rákötni a szívem ítéletét?
Mért tartsa szívem külön partnak azt, Amiről tudja, hogy nyílt köztelek? S szemem, látván, dicsérje a pimaszt, S fessen rút arcra szép becsületet?
Szív s szem a legkülönbet vélte másnak, Ezért betege most a torzításnak.
|