CXLVI
Shakespeare 2006.08.05. 15:54
Sár s bűn központja, lelkem, te, szegény, Saramé, mely lázad s pöffeszkedik, Mért kínlódsz ott bent, romlás rabjaként, Hogy úgy felcifrázd külső falaid?
Mért költesz rá, ha oly átmeneti A bérlet és díszlakod omladék? Férgek, e bőség örökösei, Föleszik kincsed? Ez a testi vég?
Akkor hát, lélek, te használd ki őt, A szolgádat, ne rontsd a készleted; Por-órákon végy isteni időt; Belül hízz, külsőd hitvány is lehet:
Hízz Halálon, aki embereken - Haljon meg csak Ő, többé senki sem!
|