CXLIX
Shakespeare 2006.08.05. 15:51
Azt mondod, kegyetlen, hogy nem szeretlek? Hisz magam ellen pártodat fogom! Nem terád gondolok, míg önfeledten Vagyok, kedvedért, saját zsarnokom?
Gyűlölőidet nem együtt gúnyoljuk? S akit megvetsz, barátom lehet-e? S ha haragszol rám, nem állok-e bosszút Magamon úgy, hogy jajdulok bele?
Milyen érdemem becsülöm, amely Ne volna, bármire, büszke rabod? Hibád is imádattal tölti el Lelkem, hogy szemmel kormányozhatod!
De csak gyűlölj, ismerlek: aki lát, Olyat szeretsz, s én vak vagyok reád.
|